Önarckép: A festészet allegóriája

1593-ban a mai napon született Rómában Artemisia Gentileschi, az egyik legnagyobb olasz barokk festő.

Gentileschi apja, Orazio ismert festő volt és Artemisia az ő műhelyében dolgozott évekig, mielőtt megalapította a sajátját. Az 1610-es években apja műhelyének egyik idősebb tagja, Agostino Tassi megerőszakolta Artemisiát. Ez egész későbbi életére és művészetére kihatott, alkotásain gyakran visszatérő téma a "nők hatalma", mint például a Judit lefejezi Holofernészt és a Salome Keresztelő Szent János fejével című képein. Artemisia független nő és termékeny művész volt.

A mai festményen a festészet allegóriájaként ábrázolja magát. Cesare Ripa ikonográfus munkái inspirálták a művet, különösen az Iconologia című könyve, melyben azt tárgyalja, erények és absztrakt fogalmak hogyan ábrázolhatók emberi tulajdonságok és külső megjelenés segítségével. Ripa szerint a "Festészet" a következőképpen jeleníthető meg: "Gyönyörű nő, sűrű, fekete, kócosan borzolódó hajjal, ívelt szemöldökkel, mely képzeletgazdag gondolatokra utal, száját a fülei mögé rögzített kendő fedi, nyakában aranyláncon egy maszk lóg a következő felirattal: "imitáció". Egyik kezében ecsetet, a másikban a palettát tartja, színjátszó drapériából készült ruhát visel." A szájat fedő kendő kivételével Gentileschi meglehetősen pontosan követi a leírást. A festmény ugyanakkor merész hitvallástétel is, hiszen feminista témát mutat be egy olyan korszakban, amikor a nők ritkán vállalhattak állást - de akik igen, azok sem kaptak elismerést a szakmájukban.

Az önarckép feltehetőleg Gentileschi angliai tartózkodása idején, 1638-39-ben készült.

Artemisia szerepel a női alkotókat felvonultató jegyzetfüzetünkben is, a Women Artists Notebookban; itt megvásárolhatod.

Ui. Itt Artemisia Gentileschi egyik leghíresebb festményéről, a Judit lefejezi Holofernésztről olvashatsz, melynek megalkotásában valószínűleg személyes traumája inspirálta.