Udvaroncok a rózsakertben: egy hölgy és két úr

Ez a mű egy olyan faliszőnyeg-sorozathoz tartozik, amelyet egy teljes szoba falainak beborítására terveztek. Az ilyen készleteket a középkori leltárak gyakran chambres ("szobák") néven említik. Lehetséges, hogy ez a szett VII. Károly francia király számára készült, akinek színei a fehér, a vörös és a zöld, egyik emblémája pedig a rózsafa volt. A királyi kapcsolat valószínűsíthető, mivel a kárpitok pazarok, a fémszálak nemcsak a jólöltözött udvaroncok és hölgyek ruháiban és ékszereiben, hanem a háttérben lévő levelekben, bimbókban és kinyílt rózsákban is megtalálhatók. A  szövők teljes méretarányú festett minták alapján dolgoztak. Az ilyen faliszőnyegeket úgy készítették, hogy a keresztirányú vetülékfonalakat olyan szorosan illesztették a helyükre – az összes különböző színű fonalat külön-külön –, hogy az összes festetlen hosszanti láncfonal eltűnjön. Bár egy ilyen sorozat gyártása során jellemzően több szövő dolgozott egymás mellett, egyszerre több szövőszéken, a faliszőnyegek elkészítése több évig is eltarthatott. A vár vagy kastély falára akasztva a kárpitok nemcsak a szigetelés gyakorlati funkcióját látták el (megakadályozva a nedvesség bejutását a helyiségbe), de tulajdonosuk gazdagságának és ízlésének látható és hordozható hirdetői is voltak.