Clarice Beckett
Clarice Marjoribanks Beckett ausztrál festőnő, az ausztráliai tonalista mozgalom egyik vezéralakja volt. Ritkán írta alá műveit, és életében kevés festményét tudta eladni, mivel – más női művészekhez hasonlóan – a férfiközpontú művesztársadalomtól általában megvető kritikákat kapott.
Beckett, aki kulturált és kényelmes körülmények között nevelkedett, soha nem ment férjhez, mégsem tudott kizárólag a festészetre koncentrálni, mert gondoskodnia kellett idős szüleiről. Nem volt műterme, helyette kora reggel vagy épp késő este egy kis kézikocsin vitte ki vásznait, ecseteit és festőállványát, hogy beaumarisi otthonához közeli hegyekben vagy a tengerparton alkosson. A realizmus (amit ő a szabadtéri festészetként értelmezett) iránti szenvedélye volt közvetve halálának is oka, ugyanis 1935-ben, miközben otthonától nem messze festett, egy heves zivatarban annyira megázott, hogy tüdőgyulladást kapott, és rövidesen elhunyt.
Nagy kifejező erejű témái közé tartoztak a ködös, kertvárosi utcaképek, amelyeket függőleges, elektromos villanyoszlopok vagy citromsárga fényű reflektorok tüzdelnek, illetve az öbölben tükröződő alakokkal sejtelmessé tett, fátyolos naplementék.
A Sandringham Strand a művésznő egy késői alkotása, amelyben erősebb színekkel ábrázolta a festmény elemeit: a fürdőházakat, a strandolókat, a lovakat lovasaikkal, az árnyékokat, az óceánt és a napfényben szinte feloldódó növényzetet. Beckett ebben a művében kissé eltávolodott korábbi időszakainak impresszionista-realista stílusától, és a modernség módszereivel kísérletezett azáltal, hogy a jelenetet alapvető alakjaira bontotta.
Egyszerűen imádom a műveit!
Ui.: Nincs is jobb egy partmenti vakációnál! Ezt bizonyítandó nézd meg ezt a tíz festményt.