Szántás Nevers-ben

Ez az 1849-ből vett jelenet a kora őszi első szántást mutatja be, amelynek célja a talaj felszínének a feltörése és levegőztetése télire. A hátteret a szép, lankás-erdős vidéki táj adja a két csapatnyi, nehéz ekét húzó marhának, míg az előtérben a már megforgatott, egészséges földet látjuk.

A figyelem főként az első csoport Charolais-Nivernais marhára összpontosul, amelyek világosbarna és fehér szőre csak úgy ragyog a sápadt, hideg fényben. Az állatok a főszereplői ennek a képnek, kevés tér marad az embereknek: a marhapásztor kicsi alakja szinte elveszik. A festmény egy óda a földműves munkához, amelynek magasztosságát tovább nagyították a forradalom utáni korban, ugyanis könnyű volt szembeállítani a városi dekadenciával. Emellett a vidéki régióknak is tiszteleg – Nivernais-t ábrázolja, annak földművelő hagyományaival és vidéki tájaival.

Mindezen okokból ez a realista alkotás gyakorlatilag osztatlan sikert aratott. A francia állam bízta meg 1848-ban Rosa Bonheur-t a festmény elkészítésével, amelyet eredetileg a Musée de Lyon-ba szántak, végül mégis Párizsban tartották a Musée du Loxembourg-ban. Miután a festőnő elhunyt, gazdagon és híresen mind Franciaországban, mind Angliában, de főképp Amerikában, a festményt a Louvre-ba helyezték, ahonnan később a Musée d'Orsay-be szállították.

Ui. A tehenek meglepően jó képalanyok, ahogy azt ez a cikk is bizonyítja.

Nincs még naptárad 2022-re? Elindult a DailyArt naptárak elővétele, itt tudod megnézni őket a normál árból 25%-os kedvezménnyel!