Az előtérben balra egy viola da gamba pihen, a vonó a húrok közé téve. A virginál fedelének belső oldalára egy tájkép van festve, a háttérben látható festmény pedig Dirck van Baburen A kerítőnő című festménye (jelenleg a Bostoni Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található), vagy annak másolata.
Nem világos, hogy a háttérben látható A kerítőnő témája kihat-e a mű egészének jelentésére, vagy sem. Valószínű, hogy a zene és a szerelem közötti általánosabb asszociáció a cél. A kép bal felső részén egy faliszőnyeg keretezi a jelenetet, a jobb alsó képszegélyt pedig delfti csempék díszítik.
A festményt stilisztikai okokból 1670 körülire datálják. A hasonló méret, keletkezési dátum és téma miatt azt feltételezik, hogy ez és a londoni National Gallery másik Vermeer képe, a Virginál mellett álló hölgy párban lógó faliképek voltak. A 19. század előtti sorsuk azonban eltérő, és Vermeerről ismert, hogy más alkalmakkor is foglalkozott a téma variációival. A 19. században a két festmény Théophile Thoré műkritikus gyűjteményében volt, akinek cikkei nyomán 1866-ben fedezték Vermeert újra fel.
Ui. Vermeer a kétértelműség igazi mestere volt. Olvass itt a Johannes Vermeer által festett holland született feleségek titkairól.
Uui. Hogy a 2022-es évet méltóképpen köszönthesd, ismét felhívjuk figyelmed az új évre szóló művészi papírnaptárainkra. Vedd szemügyre őket itt! :)