Johann Wilhelm Schirmer
Ez a kép egy eredeti, négyrészes sorozat egyik darabja, amelyet 1855-ben állítottak ki a karlsruhei Kunsthalle-ban, és amelyet I. Frigyes régensnek (később badeni nagyhercegnek) és menyasszonyának, Lujza porosz királyi hercegnőnek ajánlottak. Schirmer Baden-Baden környékéről a különböző napszakokban nyújtott kilátást örökítette meg, kozmológiai tudatosság nélkül. Bár pontos természettanulmányok előzték meg, ezeket a festményeket műteremben készítette. A Düsseldorfi Festőiskola (Düsseldorfer Malerschule) tanára volt, mikor a régens 1854-ben Karlsruhéba hívta őt – egy évre rá készült el ez a festmény.
A Geroldsauer völgye a képen a Leisberg-hegy keleti lábai felől mutatkozik. A szederrel benőtt lejtőről a kilátás dél felé nyílik. Néhány ház – köztük a városi malom – szegélyezi a kanyargó Grobbach-patakot és az azt kísérő utat (a mai Schwarzwaldhochstraße kezdetét). Mint egy medencét, a malom előtti rétet megtölti a kora reggeli fény. Átlósan, a fűrészmalom fölött a Höllhäuserweg út: egy vékony, okkersárga színű szalag a napsütötte dombon. A távolban a Fekete-erdő aprólékosan megrajzolt hegyvonulatai egészítik ki a kompozíciót: a Steinberg, a Badnerhöhe a Vorfeldkopf csúccsal, a Langert, az Urberg, a Lanzenkopf és a Solberg.
A fák hosszú árnyékai és a bal oldali sötét lejtők, amelyekből füstfátyol emelkedik ki, azt jelzik, hogy a koraőszi nap csak most kezdődik. Az északi Fekete-erdőre nyíló kilátás az őszi reggel friss hangulatát idézi. Nemcsak nézelődésre invitál, hanem – amint azt a napernyő alatt egy kisfiúval együtt közeledő hölgy motívuma is kiemeli– a napfényes, békés világban való barangolásra is.
Történeti szempontból Schirmer a badeni tájképfestészetben mindig is uralkodó veduta (látvány, tájkép) hagyományt vette át. Míg a veduta elsősorban a természet egy-egy részletének objektíven érvényes, olykor kiegészítésekkel felerősített látványáról szólt, addig Schirmer a pillanat illúziójává fokozta azt. Megfigyelte a légköri jelenségek pillanatnyi állapotát anélkül, hogy (mint később az impresszionisták) leválasztotta volna őket topográfiai összefüggéseikről és fő témaként függetlenítette volna őket.
A mai művet a karlsruhei Tartományi Művészeti Múzeum jóvoltából mutatjuk be. Ha te is annyira szereted a tájképeket, mint mi, akkor nézd meg nyomatainkat itt!
Ui. Hallottál már a Hudson River School festőinek csodálatos tájképeiről? Látnod kell őket! <3