Csillagszórót gyújtó hercegnő

A fiatal hercegnő aranyból készült székében pihen, kezében egy csillagszórót tart. Profilból látjuk, öltözetén felismerhetjük alkalomhoz illő gyöngyékszereit, amelyek finoman emelik ki szépségét a sötét éjszakában. A csillagszóró füstjét a művész gondosan kidolgozta: stílusosan kanyarog felfelé, majd elhalványulva szertefoszlik az esti levegőben. A hercegnő mögött öt szolgálója áll különböző tárgyakat tartva: egy surahit (egyfajta edény), egy morchalt (pávatollakból készült, portörlőhöz hasonló alakú királyi jelkép), gyertyákat, légycsapót, bortálcát és egy pandan növényt.

A díváli vagy dípávali ötnapos ünnepén járunk, amely a hindu vallás egyik legfontosabb éves hagyománya. A Gergely-naptár szerint általában október-november környékére esik, és a Rámájana legendájához kapcsolódik. Ebben Visnu isten Ráma, a mitikus Ajódha városának hercege képében földre száll feleségével, a Szíta képében megjelenő Laksmí istennővel. A Rámájana nagy eposza Ráma hősies harcát meséli el, mely során megmenti az elrabolt Szítát, és 14 év száműzetés után együtt visszatérnek Ajódhába. A város lakói olajlámpásokkal díszítik otthonaikat, hogy segítségükkel visszavezessék szeretett hercegüket és feleségét a királyságba, és jószerencsét kívánjanak nekik.

Úgy tartják, a díváli alatt Laksmí leszáll a földre, ezért a hívők olajlámpásokat gyújtanak, hogy üdvözöljék, és szerencséért és gazdagságért imádkozzanak hozzá. Minden évben ekkor tartják meg a Laksmí puját, az istennő rituális tiszteletét, rendszerint az ünnep első és harmadik napján. A költekezés (és a szerencsejáték) időszaka ez, ugyanis a hívők abban bíznak, hogy Laksmí jóléttel és gazdagsággal ajándékozza majd meg őket.

Ui.: Laksmí, a gazdagság és jószerencse hindu istennőjének ábrázolása a művészeknek is kedvelt témája.