Clara Peeters az európai csendéletfestészet történetének egyik alapító tagja volt. A műfaj sok nőt vonzott, mivel nekik nem volt lehetőségük aktmodelleket tanulmányozni. Ebben az ambiciózus kompozícióban Peeters nagy figyelmet fordított az olyan valósághű részletekre, mint a harmatcseppek, a rovarok kártevései, és a lecsüngő tulipánok, amelyek a mulandóságra és pusztulásra utalnak. Ugyanakkor saját teljesítményét igazolandó a kőpárkányra írta nevét, egy lehullott nefelejcsvirág mellé. A munkáira jellemző éles körvonalak és a pontos részletek a virágfestészet és a botanikai illusztráció közötti szoros kapcsolatról árulkodnak a tudományos forradalom idején.
Clara Peeters egyike volt azon kevés női művészeknek akik a 17. századi Európában hivatásszerűen dolgoztak, annak ellenére, hogy a nők művészeti képzéshez való hozzáférését és a céhtagságot korlátozták. Ha szeretnél többet megtudni ezekről a művészekről, tekintsd meg a női művészek munkáit bemutató, 50 képeslapból álló készletünket.
Ui. Clara Peeters a holland aranykor női művészeinek egyik legjelentősebb képviselője volt – igen jól látod, sokan voltak.