A gát

1907 és 1910 között a tenger és annak környezete volt Léon Spilliaert legfőbb inspirációforrása. A festő magányos, gyakran éjszakai séták során figyelte az állandó, de mindig mozgásban lévő természeti elemet. Fáradhatatlanul tanulmányozta a tenger és a tengerpart változásait, melyek egyrészt saját belső életük történéseit, másrészt Spilliaert hangulatváltozásait tükrözték. A Gát Spilliaert első olyan műve, melyen a felszínt élesen elkülönülő zónákra osztotta. Ily módon a szemet egy átlós vonal mentén a horizont mélységeibe, majd ezt a vonalat követve a végtelenbe vezeti. A rönkház, mint az emberi jelenlét egyetlen jele, valamint az ismétlődő vizuális minták felélénkítik az alapvetően statikus kompozíciót. Az előteret elfoglaló fekete rész hirtelen végződik egy levágott sarokban, és ugyanez a vágás tükröződik a gát végénél. A sötét és a világos felületek harmonizálnak egymással, ahogyan az egyenes és az íves vonalak is. Ezek egy pontban futnak össze, míg a távolban a jelzőfények fényköre ismét az ember jelentétére utal. Spilliaert többször is feldolgozta a gát és a tenger közvetlen szembenállásának témáját. Ez a festmény szokatlan méretével lep meg: csaknem kétszer akkora, mint a téma többi ismert változata.

A mai művet a brüsszeli Belga Királyi Szépművészeti Múzeumnak (Royal Museums of Fine Arts of Belgium) köszönhetően mutatjuk be.

Kedves DailyArt felhasználók! Szükségünk van a segítségetekre: 100 000 dollárba kerül, hogy új DailyArt alkalmazásokat készíthessünk, mivel a jelenleg használtak elavultak, és így hamarosan nem tudjuk folytatni a munkánkat. Ha szeretnél segíteni nekünk, itt leírtuk, hogyan teheted meg. Köszönjük szépen!

Ui. Nézz meg még több remekművet a Belga Királyi Szépművészeti Múzeumból – még ha nem is tervezel brüsszeli látogatást! <3