A tengelice egy életnagyságú, láncra fűzött madarat mutat be az etető tetején – egy kék, fedeles dobozon, amelyet két, a falhoz rögzített fa félgyűrű zár körül. Ez a színes madár népszerű házi kedvenc volt, egyszerű trükköket lehetett megtanítani neki, például egy gyűszűnyi víz felemelését. A madár állítólag jó egészséget és szerencsét hozott, és az olasz reneszánsz festészetben a keresztény megváltás és Jézus szenvedéseinek szimbólumaként használták.
Készítésekor a festmény egy nagyobb szerkezet (talán ablakpárkány vagy védőburkolat) része lehetett. Alkotója, Carel Fabritius a korszak egyik legnevesebb holland festője volt. Egyes feltételezések szerint (bár bizonyíték nincs rá) a hasonlóan napsütötte, fakó falakat alkalmazó Johannes Vermeer Fabritius tanítványa volt. Fabritius 32 éves korában halt meg, amikor 1654. október 12-én a delfti lőporraktár felrobbant. A robbanás legalább 100 ember halálát okozta, és elpusztította a város egynegyedét – köztük Fabritius műtermét és számos festményét. Kevés műve maradt fenn. A tengelicét Fabritius a halálának évében festette. Lehetséges, hogy a festmény a robbanás idején alkotója delfti műhelyében volt.
Ez a gyönyörű tengelice szerepel az 50 darabos képeslapszettünkben, amely a nyugati művészettörténet leghíresebb, legklasszikusabb és legcsodálatosabb festményeit tartalmazza.
Ui. Tudtad, hogy regény és film is készült, melyet ez az apró, csodálatos festmény ihletett? <3