Judith II (Salomé)

A korábbi, 1901-es Judith I festményét körülvevő felháborodás ellenére Klimt nyolc évvel később visszatért a témához. A Judith II-t mindkét oldalról fa keret veszi körül. A keret aranyozott, de a festmény háttere már nem arany, hanem egy mély, meleg, narancssárga-piros szín. A csók után Klimt felhagyott az arany dekoratív hatásként való használatával és helyette a színekhez fordult. Mint a Judith I esetében, Klimt itt is finom ruhaanyaggal a nyaka körül ábrázolja modelljét, megint elválasztva a fejét a testétől. Törzsének egy részét szabadon hagyja ruhája, ami leesni látszik a vállairól és testét levágja a képkeret széle. Ahogy ez első festményen is, Holofernész feje itt is drámai módon levágott, nem csak a nyakánál, de az arcánál is, ezúttal egy ruhaanyagból készült kötés, és nem a keret által. A játékos, csábos meztelenség és az erőszak egymás mellé helyezése még mindig sokkoló, és az ékszkerek, hajdíszek és díszes háttér részletei fokozzák a kellemetlenséget keltő kontrasztot.