Madame Desbassayns de Richemont kisfiával

Bár régebben a nagy klasszicista festő, Jacques-Louis David művének tartották, mai portrénk valójában David tanítványa, Marie Guillelmine Benoist alkotása. David számos női művészt képzett, akik munkái a párizsi Szalonon keresztül kerültek bemutatásra, amely a nagy francia forradalom előtt súlyosan korlátozta a női alkotók munkáit. Közülük Marie Guillelmine Benoist volt az egyik legtehetségesebb. Ez a portré, amely Jeanne Eglé Fulcrande Catherine Mourgue-t (Égle-t) ábrázolja, valószínűleg az 1802-es Szalonban jelent meg. Égle 1799-ben házasodott be a dúsgazdag Desbassayns családba, akik Réunion szigetén birtokoltak cukornád- és kávéültetvényeket. A Madagaszkártól kb. 800 km-re keletre található szigeten a Desbassayns család már a XVII. század második fele óta hatalmas rabszolgatartó volt, munkásaikat csak a rabszolgaság 1848-as felszámolásakor szabadították fel.

Ui.: Ha még többet szeretnél megtudni a női művészekről, akiket gyakran elfeledett a művészettörténet, szeretettel ajánljuk podcastjainkat, valamint jegyzetfüzeteinket, amelyeket megtalálhatsz az Áruházban.

Uui.: Nem Marie Guillelmine Benoist volt az egyetlen női alkotó, akinek műveit férfi kortársainak tulajdonították. Ezen a linken öt hasonló sorsú művészt mutatunk be. Lent pedig két tehetséges művész, Constance Mayer és Pierre Prud’hon bonyolult kapcsolatáról olvashatsz, amelyben Mayer munkásságát sajnos újfent beárnyékolta férfi párja hírneve.