Eper és cseresznye

Mai képünkkel folytatjuk havi együttműködésünket a Pennsylvaniai Szépművészeti Akadémia Múzeumának (Pennsylvania Academy of the Fine Arts Museum) gyűjteményével. Ínycsiklandó lesz! :)

Édesapja (és egyben tanítómestere), valamint nagybátyja, nővérei és unokatestvérei nyomában járva Margaretta Peale is csatlakozott a képzőművészet "családi bizniszéhez". Valószínűleg 1813-ban kezdte pályafutását, majd az 1820-as évek éves kiállításain csendéleteket mutatott be az Akadémián. Bár nem szeretett hivatásos művészként tekinteni magára, mai csodás csendéletünk számot ad Peale technikai tudásáról. Egy semleges háttér előtt láthatunk egy érett eprekkel megrakott porcelántálat bal oldali megvilágításban, mellette néhány cseresznye alkot kis csoportot. A kompozíció egyszerű, mégis hatásosan állítja szembe a cseresznyék és eprek meleg vörösét és sárgáját a polc és a háttér hideg olívájával és szürkéjével. Bár művein felfedezzük édesapja hatását, akinek munkáiról időnként másolatokat is készített, valamint első unokatestvére, Raphaelle művészete (aki egyben az első csendéletfestő volt az Egyesült Államok történetében!) is mély benyomást tett rá, Margaretta inkább élesebben állította szembe egymással az ábrázolt tárgyakat. Igyekezett meglovagolni a a XVII. századi holland csendéletek keltette divatot, ezek ugyanis ebben az időben váltak népszerűvé a philadelphiai gyűjtők körében, az Akadémián pedig kiállításokat is rendeztek belőlük a XIX. század elején. Az 1820-as és 1930-as években Margaretta művei nyilvános kiállításokon is megjelentek, gyakran csupán Gyümölcsök címmel. Ugyanez a téma azonban többször is megjelenik életművében, még 1865-ből is ismerjük ilyen művét.

A festmény és címe felidézi bennem Nancy Sinatra és Lee Hazlewood Summer Wine című számát. Gyönyörű vasárnapot kívánunk!

Ui.: Margaretta Peale családja bővelkedett festőkben! Ezen a linken megismerheted Amerika első művészdinasztiáját!