Elisabeth Lederer portréja

Bár hosszú, de ez a történet annyira érdekes, hogy muszáj elmesélnünk. Gustav Klimt Elisabeth Lederer portréja impozáns és káprázatos mű, amely a 20. század eleji Bécs előkelő társaságának hatalmát, eleganciáját és magabiztosságát tükrözi. Ezek a tulajdonságok nyíltan és finoman is megmutatkoznak, például az ábrázolt nyugodt, magabiztos arckifejezésében és az őt körülvevő félig rejtett szimbólumokban. A kép csak azért nem annyira ismert, mint más Klimt-portrék (például Adele Bloch-Bauer), mert magángyűjteményben őrzik.

A portré nemcsak Bécs kulturális és kereskedelmi elitjét ünnepli, hanem egy hamarosan eltűnő világ akaratlan sírfelirataként is szolgál. A portré a Lederer család óriási hatalmát is hangsúlyozza. Ez a család a Rothschildok után a második leggazdagabb volt Bécsben. Ha alaposan megnézzük az ábrázolt köntösét, két világoskék sárkányt vehetünk észre, amelyek a címeres hullámokból emelkednek ki. Ezek a szimbólumok arra utalnak, hogy Elisabeth császári köpenyt visel. Bár Klimt gyakran használt keleti motívumokat munkáiban, ez az egyetlen portré, amely császári ikonográfiát tartalmaz, kiemelve Elisabeth és családja jelentőségét.

Elisabeth portréja esetében a művet körülvevő történelmi kontextus új perspektívát kínál Klimtről és alanyairól, ellentétben a festmény eredeti hangvételével. Tragikusan ironikus, hogy egy élettel, fénnyel és optimizmussal teli mű egy olyan fiatal nőt ábrázol, akinek élete 15 éven belül súlyos fordulatot vesz. Apja 1936-ban meghalt, és Ausztria 1938-as náci bekebelezése után Elisabeth egykor kellemes élete tragédiába torkollott. 1939-ben a nácik kifosztották a Lederer-műgyűjteményt, és csak a családi portrékat hagyták hátra, amelyeket "túl zsidónak" tartottak ahhoz, hogy ellopják. Elisabeth, aki 1921-ben, Wolfgang von Bachofen-Echttel kötött házassága után protestáns hitre tért, 1934-es válásuk után ismét zsidó lett. Elisabeth egyedül maradt Bécsben: férje elvált tőle, egyetlen gyermeke meghalt, édesanyja pedig Budapestre menekült.

A várható üldöztetés miatt Elisabeth azt terjesztette, hogy Klimt, az 1918-ban elhunyt nem zsidó művész volt biológiai apja. Bár ezt az állítást ma már általában elutasítják, néhány szempont - Klimt nőcsábász hírneve, az Elisabeth megfestése iránti megszállott elkötelezettsége és Elisabeth saját szobrászművészi tekintélye - hitelessé tette a történetet. Édesanyja, Szerena még egy Klimt apaságát igazoló nyilatkozatot is aláírt, hogy megmentse lányát. A stratégia bevált: Elisabeth kapott egy dokumentumot a náci rezsimtől, amelyben Klimt leszármazottjaként ismerték el, és egy magas rangú náci tisztviselőnek számító egykori sógora segítségével 1944-ben bekövetkezett haláláig sértetlenül élhetett Bécsben.

Ui.: A karácsony már a küszöbön áll, beszereztétek már a karácsonyi ajándékokat? Ha még nem, nézd meg gyönyörű művészi termékeinket a DailyArt áruházunkban. Biztosan találsz valami különlegeset a Klimt-rajongóknak. :)

Uui.: Gustav Klimt számos ikonikus portrét festett pályafutása során. Jellegzetes stílusáról ismert pályája elején nagyon hagyományos műveket is készített. Fedezd fel Klimt ismeretlen portréit, amelyekről nem is gondolnád, hogy az övéi voltak!