A jó pásztor

Henry Ossawa Tanner egy amerikai művész volt és az első afroamerikai festő, aki nemzetközi hírnévre tett szert. Bár sok művész visszautasította egy afroamerikai tanonc elfogadását, 1879-ben Tanner beiratkozott a Pennsylvaniai Szépművészeti Akadémiára Philadelphiaban, amivel ő lett az egyetlen fekete diák. Az iskolába való beiratkozással kapcsolatos döntése egy olyan történelmi időszakban született, ami izgalmas volt a művészi intézeti képzések terén. A művészeti akadémiák már régóta elavult módszereket alkalmaztak, amik szinte teljes egészében a gipszöntvények tanulmányozásán és anatómiai órákon alapultak. Ez drasztikusan megváltozott, amikor a Pennsylvaniai Akadémiához csatlakozott Thomas Eakins, mint "rajz és festés professzor". Eakins támogatta az új módszereket, mint az élő modellek tanulmányozását, az anatómia direkt megvitatását férfi és női órákon, és a tetemek boncolását, hogy az emberi testtel még alaposabban megismerkedjenek és megértsék azt a diákok. Bár Tanner magabiztos művész lett és elkezdte eladni munkáit, rasszizmussal kellett szembenéznie Philadelphiaban. 1891 végén elhagyta Amerikát és Franciaországba ment. Ezen a festményen elhanyagolta a történetet a lenyűgöző tájért cserébe. Tanner fia, Jesse emlékezett, hogy a Jó pásztor volt apja kedvenc témája. A művész abban hitt, hogy "Istennek szüksége van ránk, hogy segítsünk neki harcolni a gonosszal és nekünk szükségünk van Istenre, hogy iránymutatást adjon".