Bogáncsok és pillangók by Otto Marseus van Schrieck - 1670 körül - 42,8 x 37 cm Bogáncsok és pillangók by Otto Marseus van Schrieck - 1670 körül - 42,8 x 37 cm

Bogáncsok és pillangók

olaj vásznon • 42,8 x 37 cm

  • Otto Marseus van Schrieck - c. 1613 - June 1678 Otto Marseus van Schrieck

    1670 körül

Mai festményünk egy közelképet mutat a természetről, amely a néző figyelmét a talajhoz közel élő növények, rovarok és egyéb élőlények részletes megjelenésére irányítja. Az ilyen témájú műveket az olasz sottobosco szóval jelöljük, amely erdei aljnövényzetet jelent. Az alkotó, Marseus van Schrieck munkássága félúton helyezkedik el a művészet és a tudomány között. A festészet mellett állatokat is tartott, és természeti megfigyeléseket is végzett. Ezen tanulmányai hozzájárultak az entomológia tudományának kialakulásához, és hozzásegítették Johannes Swammerdamot a parazita darazsak leírásához.

Van Schrieck a festményein keresztül hódította meg a természet világát. A művészeti megközelítés új, esztétikai nézőpontba helyezte mindazt, ami azelőtt rémületet vagy szorongást okozhatott. Bár műveiben számos olyan részletet találhatunk, amelyet szimbolikusan is lehet értelmezni – például a gonoszt jelképező kígyót vagy a lélek metaforájaként megjelenő pillangót –, azok mégsem esnek a moralizálás csapdájába. Éppen az adja munkásságának egyedülálló értékét, hogy megtalálta az egyensúlyt az allegória és a tudományos igényű, objektív megfigyelés között.

Festményei beleilleszkednek a XVII. század szélesebb körű igényébe, amely a teremtett világban Isten kezének lenyomatait igyekezett megtalálni. Ebben az időben még általánosan elfogadott volt az ősnemzés tana, amely kimondta, hogy az alacsonyabb rendű élőlények, mint a rovarok, kétéltűek vagy gombák spontán módon keletkezhetnek a bomló szerves anyagokból. Van Schrieck és a köré gyűlő tudósok azonban ellentmondtak ennek az elméletnek. Céljuk az volt, hogy bebizonyítsák: minden élőlény egy közös ősből származik – őket is Isten teremtette, és így szükségszerű, hogy rájuk is ugyanazok a természeti törvények vonatkozzanak. A művész még egy képekkel illusztrált természettörténeti tanulmány kiadását is tervezte, ám ezt a törekvését haláláig már nem tudta megvalósítani. Ennek ellenére életművét, amelyre a részletgazdagság és a rejtett narratívák bősége jellemző, gyakorlatilag a tudományos igényű tanulmányokkal megegyező értékűnek tekintik, amely egyfajta vizuális enciklopédiaként is funkcionál.

Mai remekművünk bemutatását a Krakkói Nemzeti Múzeumnak köszönhetjük, ahol nemrég nyílt meg az Európai Művészeti Galéria. Az új szárnyban a XIII. és XX. század közötti európai festészet és szobrászat legizgalmasabb és legkiemelkedőbb munkái kaptak helyet. A fenti linken meg is nézhetsz néhányat a kiállított festmények közül!

Ui.: A remekművek tele vannak furcsábbnál furcsább élőlényekkel. Ezen a linken felfedezzük a festményeket benépesítő bogarakat és csúszómászókat.