Amrita Sher-Gil mai képünket 1936-ban festette, miután évekig tartó párizsi művészeti tanulmányait befejezve visszatért Indiába. Ebben az időszakban határozottan elkötelezte magát az indiai vidéki emberek mindennapjainak ábrázolása mellett. Ahelyett, hogy egy idealizált képet mutatott volna alanyairól, olyan művészi nyelvezetet keresett, amellyel képes volt átadni ezen emberek csendes nehézségeit, létezésük érzelmi súlyát. Sher-Gil munkásságában megjelennek mind európai tanulmányai, mind az indiai hagyományokban való elmelyülése. Bátran kezelte az olajfestéket, gazdag színei, energikus ecsetkezelése és erős kompozíciós érzéke különleges vitalitással töltik meg műveit.
Sher-Gil, aki magyar anya, Mária Antónia, és szikh apa, Umrao Singh Sher-Gil – egy arisztokrata földbirtokos, aki érdeklődött a fényképészet iránt – gyermekeként született Budapesten, egész gyerekkorában India és Európa között utazott. Művészi tanulmányait Párizsban végezte, ahol megismerkedett Paul Gauguin munkásságával; a francia festő hatása érezhető Sher-Gil korai művein. Az 1930-as évek közepén aztán visszatert Indiába, és friss tekintettel kezdte szemlélni és újraértékelni az ottani művészi hagyományokat.
Ezt a festményt megtalálhatod „Női művészek" témájú, 50 képeslapot tartalmazó szettünk második kiadásában. :)
Ui.: Ezen a linken felfedezheted Amrita Sher-Gil igen izgalmas művészetét!