Fenyőfák és a Hold

Hisida Sunszó azon művészek közé tartozott, akik hozzájárultak a hagyományos japán festészet újjáéledéséhez abban az időszakban, amikor Japán a 19. század végén egyre inkább ki volt téve a nyugati kultúra hatásának. Tehetséges gyermekként 1890-ben, alig egy évvel az intézmény megnyitása után felvételt nyert az újonnan alapított Tokiói Képzőművészeti Főiskolára. Ott olyan művészek mellett tanult, mint Jokojama Taikan és Simomura Kanzan. Együtt keresték a japán festészet fejlődésének új útjait, és a határozott kontúrok helyett a színek és a hangulat lágyabb átmeneteivel kísérleteztek.

Az új művészeti nyelv keresése külföldre is elvezette őket. Sunszó 1903-ban Indiába utazott, majd 1904 és 1905 között az Egyesült Államokba és Európába, ahol új művészeti gondolatokkal találkozott, miközben továbbra is elkötelezett maradt a japán hagyományok iránt. Sajnos karrierjét súlyos látásproblémája megszakította, röviddel 1911-ben, harminchat éves korában bekövetkezett halála előtt meg is vakult. Halálát művésztársai mélyen meggyászolták; Taikan később megjegyezte, hogy Sunszó tehetsége rendkívüli volt, és ha tovább élt volna, a japán festészet - és Taikan saját munkássága - gazdagodott volna jelenlétével.

Ui.: Ha szereted a japán művészetet, nézd meg a "Japán művészet" - 50 darabos képeslap szettünket. Kiválóan alkalmas küldésre és gyűjtésre.

Uui.: Fedezd fel a hold varázslatos hangulatát a japán nyomatokon!