Nyár

Monet és művészbarátai úgy döntöttek, 1874 áprilisában és májusában kiállítják műveiket, amelyeket nem válogattak be a hivatalos Salon tárlatába. Helyszínül a fényképész Nadar néhány termét bérelték ki a Boulevard des Capucines utcában. Egy magazin kritikusa – Monet 1872-es festményére, A napkelte impressziójára utalva – gúnyolódva „impresszionistáknak" hívta az itt kiállító festőket. Gúnyos eredete ellenére azonban a csoport, mivel valóban a valóság megjelenésének vizuális megragadására törekedtek, végül felvette a nevet. 

Renoir, Manet és Monet nyaraikat együtt töltötték Argenteuil-ben, a Szajna partján, itt finomítva saját, egyedi művészi kifejezésmódjukat. Monet itt készült művei között találhatjuk mai képünket is, amelynek napsütötte mezején, melyet a távolban a homályba vesző hegyek kereteznek, felesége, Camille és kisfiuk, Jean vizuális megjelenése semmivel nem jelentősebb, mint a szélben táncoló faágak ívei vagy a magas fűben játszó, színpompás árnyékok foltjai. Ahogy a kritikus nagyon helyesen észrevette, Monet elsődleges célja az volt, hogy átadjon egy impressziót. Paul Cézanne később Ambroise Vollard-nak azt mondta, „Monet nem több egy szemnél – de istenem, micsoda szem!" Mai képünket a festő az 1876-os, szintén Nadar stúdiójában megrendezett második impresszionista kiállításon mutatta be. Elismerő kritikájában az író Émile Zola ezt a művet emelte ki külön dicséretre.

Mai remekművünket az Alte Nationalgalerie jóvoltából mutathattuk be, ahol 2026. szeptember 27-ig meg is tekintheted a Cassirer és az impresszionizmus felívelése című kiállításon. Paul Cassirer a kor egyik legfontosabb műkereskedője volt. Ha éppen Berlinben jársz, ne szalaszd el!

Ui.: Ezen a linken 10 festményt mutatunk be a Cassirer tárlatról, amit igazán nem érdemes kihagynod!

Uui.: Szeretnél több művészettel kapcsolatos hírt kapni? Add hozzá a DailyArt Magazint a Google preferált forrásaihoz (Preferred Sources), hogy sose maradj le a művészettörténet érdekességeiről!