A mai Fényképezés Világnapja alkalmából közelebbről is megvizsgáljuk a fotográfia történetének egyik rendkívüli és izgalmas fejezetét: Hippolyte Baraduc kísérleteit a láthatatlan megörökítésére.
Az 1896-ban megjelent Az emberi lélek: mozgásai, fényei és a folyékony láthatatlan ikonográfiája című mű a francia orvos, Hippolyte Baraduc egyedülálló elméletét mutatja be, aki úgy vélte, hogy az élőlényeket áthatja egy láthatatlan kozmikus erő, amelyet ő "odikus folyadék"-nak nevezett. Baraduc szerint ez az életenergia egy általa Somod-nak nevezett, mindent átfogó közegben létezett, és egy ikonográfia néven emlegetett fotográfiai eljárás segítségével láthatóvá vált.
A hagyományos fotográfiát elutasítva Baraduc azt állította, hogy speciálisan előkészített fényképészeti lemezek képesek rögzíteni a gondolatok, az érzelmek és az emberi lélek láthatatlan kisugárzásait. Gyakran teljesen lemondva a fényképezőgép objektívjéről, a lemezeket közvetlenül a testhez - néha akár a homlokhoz is - helyezte, abban a hitben, hogy azok a visszatükröződő napfény helyett az elektrovitális áramlatok révén képesek rögzíteni az egyén "belső fényét". Az így kapott képek, amelyeket ő a pszichikai és spirituális erők vizuális bizonyítékaként értelmezett, absztrakt formákat, glóriákat, fényes hálókat, kéznyomokat és sugárzó mintákat tartalmaznak, amelyeket ő az imádság, a gyász, a gondolat vagy maga a lélek megnyilvánulásaiként azonosított.
Manapság Baraduc elméleteit áltudományosnak tekintik, és fotográfiai állításait már régóta cáfolták. Munkássága mégis lenyűgöző helyet foglal el a 20. század fordulóján a fotográfia, az orvostudomány, a pszichológia és az okkult hiedelmek metszéspontjában. Baraduc - aki a Salpêtrière kórházban neurológusokkal együtt dolgozó, elismert orvos volt - kísérleteit abban az időszakban végezte, amikor a tudományos kutatás és a spirituális spekuláció közötti határok még rendkívül elmosódottak voltak.
Ui.: A viktoriánus korszak fotográfia iránti rajongásából született egy másik természetfeletti jelenség is, a szellemfotózás, amely állítólag a halottak szellemeit is megörökítette az élők mellett.
Uui.: A művészettörténet tele van meglepő ötletekkel, elfeledett elméletekkel és rendkívüli kísérletekkel. Ingyenes tanfolyamunk, a "Hogyan nézzünk a művészetre?", megtanít arra, hogyan közelítsünk ilyen művekhez kíváncsisággal, hogyan értsük meg történelmi kontextusukat, és hogyan értékeljük, miért vonzanak minket még ma is.
Hippolyte Baraduc