Ezzel a festménnyel folytatjuk különleges hónapunkat, melynek során a Bécsi Szépművészeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum) gyűjteményéből válogatunk. Jó szórakozást!
1504-ben a fiatal Raffaello Perugiából Firenzébe érkezett, ahol Leonardo da Vinci és Michelangelo uralta a művészeti életet. Főként Leonardo kompozícióinak hatására az újonc egy sor Madonna-képet készített. Különösen Firenzében a Madonna-ábrázolások funkcióváltáson mentek keresztül: többé már nem elsősorban gyakorlati használatra szánt vallási tárgyak voltak, hanem a művészi teljesítmény kifinomult kifejezőjévé váltak. Raffello a Madonna a réten című képet firenzei mecénásának, Taddeo Taddinak ajándékozta; 1662-ben a képet származási helyén Károly Ferdinánd tiroli főherceg szerezte meg.
A sienai Madonna Humilitatis ábrázolási stílusnak megfelelően a Szűzanya a földön egy magaslaton ül. A kis Jézust mindkét kezével megtámasztva a kis Keresztelő Szent Jánosra néz. A két gyermek találkozását a 13. század végétől említik a toszkánai vallásos irodalomban. A kereszt egyszerre játék, Keresztelő Szent Jánosra utalás, és Jézus szenvedéstörténetének jelképe.
Ez utóbbi elmondható a jobb oldalon feltűnően elhelyezett pipacsról is. Jelen festmény Raffaello egyik első teljesalakos Madonna-ábrázolása. A festő szigorúan geometrikus szerkezet mellett döntött: a csoportot egy egyenlő oldalú háromszögbe foglalja. A látszólag merev struktúrán belül azonban élénk jelenet bontakozik ki. A párhuzamos és ellentétes mozdulatok és tekintetek a háttérben lévő tájjal keveredve olyan kompozíciót alkotnak, amely megfelel az érett reneszánsz tökéletes egyensúlyra és harmóniára vonatkozó követelményeinek.