Irány a tengerpart!
Ethel Carrick (később Ethel Carrick Fox) angol impresszionista és posztimpresszionista festőnő karrierjének nagy részét Franciaországban és Ausztráliában töltötte, ahol a heidelbergi iskolaként ismert mozgalommal került szorosabb kapcsolatba.
Amikor 1913 júliusában Sydney-ben önálló kiállítást tartott, a Sydney Morning Herald című újság kritikusa így írt róla: "Az első, amit észreveszünk, amikor találkozunk a művésszel, az egyfajta vidám életerő, ahogy mintegy megragadja az aktuális témát, és azonnal a fények és színek piedesztáljára emeli. Műveiben ugyanez az életerő tükröződik. Képről képre meg-meglepi a nézőt a fények, a mozgás, a ragyogó árnyalatok játékának szinte gyermeki szeretete." Mi sem mondhattuk volna szebben!
Sok más tengerparti festményéhez hasonlóan mai képünkön is az aranyló homokból kinövő, mély feketékkel kihorgonyzott piros-fehér csíkos sátrak ragadják meg a tekintetet, és keltenek egy élénk, az egész kompozíciót átható hangulatot. A belle époque (a századforduló) eleganciájának és a nyugodt percek élvezetének megkapó ábrázolása összeköti a pihenést és a szépséget a fények, a textúrák és a színek ezen érzéki kavalkádjában.
Holnap találkozunk!