A bölcső

Pontosan 175 évvel ezelőtt született Berthe Morisot, az impresszionizmus egyik "nagyasszonya". 1864-ben állított ki először a nagyra becsült párizsi Szalonban. A kormány által támogatott és akadémikusok által zsűrizett Szalon a párizsi Académie des beaux-arts hivatalos, éves kiállítása volt. Munkáit hat egymást követő Szalonon választották ki, mígnem 1874-ben csatlakozott az "elutasított" impresszionistákhoz az első saját kiállításon, amelyen Paul Cézanne, Edgar Degas, Claude Monet, Camille Pissarro, Pierre-Auguste Renoir és Alfred Sisley is részt vett. Eugène Manet-hez ment feleségül, aki barátjának és kollégájának, Édouard Manet-nek a testvére volt. Morisot művei szinte mindig kis méretűek. Olajfestékkel, akvarellel vagy pasztellel dolgozott, és különböző rajzeszközökkel vázlatokat is készített. 1880 körül kezdett alapozatlan vászonra festeni - ezzel a technikával Manet és Eva Gonzalès is kísérletezett akkoriban -, és ecsetkezelése is lazább lett. 1888-89-ben ecsetvonásai a rövid, gyors vonásokról a hosszú, kanyargós, formákat meghatározó ecsetvonásokra váltanak át. Festményeinek külső szélei gyakran maradtak befejezetlenül, így a vászon átsejlett, és fokozta a spontaneitás érzetét. 1885 után többnyire előzetes rajzokból dolgozott, mielőtt olajfestményeihez látott volna. Morisot a színek használatával a tér és a mélység érzetét kelti. Bár színpalettája kissé korlátozott volt, impresszionista társai "virtuóz koloristaként" tekintettek rá. Jellemzően nagymértékben használta a fehér színt, akár tiszta fehérként, akár más színekkel keverve. Morisot azt festette, amit nap mint nap megtapasztalt. Festményei tükrözik a 19. századi kulturális korlátokat, osztályának és nemének korlátait. Kerülte a városi és utcai jeleneteket, és ritkán festett meztelen alakokat. Impresszionista társához, Mary Cassatt-hoz hasonlóan a családi életre és a portrékra összpontosított, amelyekhez modellként a családtagjait és személyes barátait használhatta, köztük lányát, Julie-t is. Az 1860-as évek előtt Morisot a barbizoni iskolának megfelelő témákat festett, mielőtt a korabeli nőiesség jelenetei felé fordult. Az olyan festmények, mint a mai A bölcső, amelyeken a gyermekszobai bútorok aktuális trendjeit ábrázolta, tükrözik a divat és a reklám iránti érzékenységét, amely nyilvánvaló lehetett női közönsége számára. Művei között tájképek, portrék, kerti díszletek és csónakázási jelenetek is szerepelnek. Pályafutása későbbi szakaszában Morisot ambiciózusabb témákkal, például aktokkal foglalkozott. Akt-témák iránti érdeklődésével párhuzamosan, egyre inkább az előzetes rajzokra kezdett összpontosítani, és számos szárazrajzot, szén- és színes ceruzarajzot készített. -- 2012 óta minden nap egy új műalkotást mutatunk be több mint 300.000 embernek szerte a világon. Most a Te segítségedet kérjük - szeretnénk létrehozni a DailyArt új változatát, de ehhez 15.000 dollárra van szükségünk. Ezen a weboldalon megtalálod a részleteket és segíthetsz nekünk adományaiddal: http://support.getdailyart.com. Köszönjük!