Caspar David Friedrich
1818-ban, 44 évesen, Caspar David Friedrich feleségül vette Caroline Brommert, egy vidám, 25 éves szász nőt. Brommer pozitív hatással volt a művészre, mivel házassága után gyakrabban jelennek meg a nők munkáiban. Egy új, barátságos elem tűnik be a képeibe.
A Nő a felkelő nap előtt (szintén a Nő a lenyugvó nap előtt) című filmben egy nő sziluettje az égbolt intenzív vörösessárga színéhez illeszkedik. Nehéz értelmezni kitárt karjainak heves gesztusát és a hegyekből kisugárzó, a láthatatlan nap jelenlétét hirdető stilizált sugarakat.
Valószínűleg Brommer volt a modell a női alakhoz egy régi német ruhában. Mivel imában a fény felé lépked, mint egy korai keresztény, egyesek a természettel való közösségként próbálták értelmezni a festményt. Másrészt a Friedrich festményén megidézett hangulat az alkonyat hangulataként is értelmezhető; a hirtelen véget érő út a halál bejelentése, az ösvény mellett szétszórt sziklák pedig a hit szimbólumai. Friedrich képei közül kevesen ennyire hangsúlyosak és hatásukban már-már eltúlzottan szimbolikusak – olyan tényezők, amelyek miatt a festmény nem problémamentes a néző számára.