Fiatal nő íbiszekkel

Ez a kísérteties mű az 1988-89-ben a múzeumban megrendezett Edgar Degas retrospektív kiállításon vált ismertté, ahol a látogatókat meglepte a mű ismeretlensége. Degas balett-, fürdőzős és zsokéjeleneteinek híre háttérbe szorította korai pályafutását, amikor semmi mást nem akart, mint történelemfestő lenni, mint két istene, Ingres és Delacroix. A fiatal Degas Pierre Puvis de Chavannes és közeli barátja, Gustave Moreau példájától vezérelve olyan jeleneteket akart kitalálni, amelyek távoli idők és helyek érzetét közvetítik. Moreau javasolhatta ezt a témát Degas-nak; egy korai jegyzetfüzet az Íbiszeket etető fiatal egyiptomi lány címet viseli. A vásznat valószínűleg 1857-58 telén és tavaszán Rómában kezdték el festeni, majd visszahozták Párizsba, ahol Degas feltehetően hozzáadta a keleti városképet. Az alak pózát Hippolyte Flandrin Álmodozás című festményére alapozta, amely maga is Ingres híres Antiochus és Stratonice című festményének (Musée Condé, Chantilly) Stratonice alakjából származik. Az alak, a drapéria és a városkép aprólékos kidolgozásával ellentétben az extravagáns íbiszek csak vázlatosak. Degas sok korai vásznát nem fejezte be, a legtöbbet, mint ezt is, haláláig megőrizte.