Egy férfi portréja

Hals Egy férfi portréja című képének kompozíciós egyszerűsége, valamint tónusegysége is lenyűgöző – mindkét aspektus a művész 1630-as évekbeli stilisztikai fejlődésére utal. Az alak mintha a vászon alsó széléből törne elő, erős fizikai jelenlétét pedig spirális testtartása adja. A kézben tartott kesztyű – szemben a viselt kesztyűvel – a barátság gesztusának tekinthető, amelyet ebben az esetben a nézők felé kínál. Nyilvánvaló, hogy Hals nagyon gyorsan, impulzívan és folyékonyan festett, a kiemelkedő festékfelület textúráját úgy változtatva, hogy a ruhák és az anyagok kezelése éles ellentétben álljon a meglehetősen vékonyan festett arcvonásokkal, ugyanakkor ne használjon sok színárnyalatot. Halsnak sikerül a mulandót állandónak, a mozgót pedig mozdulatlannak mutatnia, egy filmes állókép megfelelőjét létrehozva. Nem csoda, hogy Halst annyira csodálták a 19. századi Franciaországban olyan művészek, mint Edouard Manet és Vincent van Gogh.