Míg Szent György legendája általában drámai és dinamikus képek ihletője, Edward Burne-Jones-ban rá jellemző lírai, álomszerű választ váltott ki. A festmény főalakja, a szívós lovag magabiztos mozdulattal döfi le a (némileg alultáplált) bestiát, ez a Szent György azonban mégiscsak a képzelet szülötte. A lágy, elmosódó kontúrok (sfumato technika), valamint az alakok elegáns mozdulatai inkább álmodozásra késztetnek, semmint riadalmat keltenek a nézőben. A preraffaeliták közül Burne-Jones volt a legkevésbé ideológiailag vezérelt, mégis a legkitartóbb, hűen ragaszkodott a vérszegény leánykák és androgün szentek alkotta álomvilághoz; Henry James "sápadt, beteges és gyenge" jelzőkkel illette Burne-Jones figuráit. Konzervatívként Burne-Jones irtózott az impresszionistáktól, szimbolista kortársait viszont csodálta, és ő maga is nagy hatást gyakorolt rájuk.
Végre itt a hétvége!