1906-ban Henri Matisse befejezte a gyakran legkitűnőbb fauve-festményének tartott "Bonheur de vivre"-t, azaz "Az élet örömeit". Ez egy nagyméretű festmény, amely egy árkádiai tájat ábrázol, élénk színű erdővel, réttel, továbbá tenger, ég valamint pihenő és mozgásban lévő akt figurák töltik meg a képet. Hasonlóan a korábbi fauvista festményekhez, a színek csupán az érzelmek kifejezésére szolgálnak, nem a természet színeit próbálják közelíteni. A kép ihletet merített Watteau-ból, Poussinból, japán fametszetekből, perzsa miniatűr festményekből és 19. századi orientalista háremjelenetekből. A festmény független motívumokból áll, amelyek kompozíciót alkotnak. A kritikusok elismerték új stílusát – színes palettáját és vonalakkal határolt figuráit, amelyek egyértelműen elutasítják Paul Signac pointillizmusát.