A Boszorkányszombat egy holdfényes kopár tájat mutat be az ördöggel, egy koszorús kecske alakjában, amelyet eltorzult, fiatal és idősödő boszorkányok barlangja vesz körül. A kecskének nagy szarvai vannak, és tölgyfalevél koszorú koronázza. Egy öreg boszorkány egy lesoványodott csecsemőt tart a kezében, és úgy tűnik, hogy az ördög papként viselkedik a gyermek beavatási szertartásán. A népi babona akkoriban azt hitte, hogy az ördög gyakran táplálkozik gyerekekkel és emberi magzatokkal. Két csecsemő csontváza látható: az egyiket eldobták balra, a másikat pedig egy korona tartja az előtér közepén. A boszorkányság képzetére jellemző, hogy sok használt szimbólumot épít be. A kecske inkább a bal, mint a jobb patáját nyújtja a gyermek felé; továbbá a negyedhold kifelé néz a vászonból a bal felső sarokban. A középső magaslaton számos denevér látható a fejünk fölött repülni, csapadékos mozgásuk a félhold görbületét visszhangozza.