Eva Watson-Schütze
Néha nehéz elhinni, hogy emberek miért váltak híressé. De ez igaz fordítva is. Amikor Eva Lawrence Watson 1867-ben megszületett, semmi sem utalt arra, hogy milyen fontos szerepet fog játszani. Ismeretlenségbe született és 16 éves koráig rejtve maradt, amikor beiratkozott a philadelphiai Pennsylvania Képzőművészeti Akadémiára, ahol Thomas Eakins volt a tanára. Akvarelleket és festményeket készített, de nem tudni, hogy egyáltalán érdekelte-e a fotózás. Ám az 1890-es években egyértelműen elhatározta, hogy fényképész szeretne lenni.
1897-re megnyitotta saját stúdióját, és hamar ismertté vált expresszív és festői stílusáról. Szilárdan hitt a nők jövőjében a fotózás terén: “Új korszak következik és a nők beszállnak a fotózásba.” 1898-ban mutatkozott be az első Philadelphia Photographic Szalonon. Itt találkozott Alfred Stieglitz-cel aki bíró volt. 1900-ben már ő maga is tagja volt a zsűrinek. Egyenrangúnak tekinthető a zsűri többi tagjával, akik Alfred Stieglitz, Gertrude Käsebier, Frank Eugene és Clarence H. White voltak. Rekordszámú nyomatot mutatott be az amerikai női fotósok úttörő kiállításán Párizsban. De kijelentette, hogy nem szeretné, ha munkáit 'női munkaként' ábrázolnák. Az akarta, hogy munkája színvonala alapján ítéljék meg és ne a neme alapján. 1901-ben feleségül ment Martin Schütze professzorhoz.
1902-ben felvetette Stieglitz-nek a független és hasonló gondolkodású fotósok egyesületének ötletét. Többször leveleztek erről. Az év végére pedig csatlakozott hozzá, mint a híres Photo-Secession egyik alapító tagja. 1905 és 1910 között újra feléledt a festészet iránti lelkesedése. Egyre kevesebbet fényképezett. 1920-ra pedig már nem jelent meg szakmai munkája. Amikor 1935-ben meghalt, emlékkiállítást rendeztek a Renaissance Society-ben (egy nem gyűjtő múzeum). A kiállításon egyetlen fotóját sem mutatták be. Azóta csak két másik kiállítás alkalmával voltak láthatóak fotós munkái. Néhány fényképét később külön is bemutatták. Úgy tűnik tehát, hogy élete során Eva az ismeretlentől a világszerte ünnepeltig, majd ismét gyakorlatilag ismeretlenné vált. Miért van az, hogy a Stieglitz név szilárdan megmaradt a fotózás világában, míg a Watson-Schütze szinte feledésbe merült? Az ő szerepe természetesen nem volt kevésbé fontos.
Valamikor 1920 és 1924 között Eva készített egy albumot családi portréiból a Stallforth család részére. A mai kép ebben az albumban található. Estebena Risse (Adie-ként ismert) látható rajta. Ebben az időben Adie már nagyon rosszul volt gyomorrákja miatt. Ez újabb réteget ad a fényképnek. Ez volt az utolsó alkalom, hogy őt ábrázolták? Jelenleg nem ismert, hogy Eva és Adie hogyan találkoztak, talán Eva nyári lakjában történt a New York-i Byrdcliffe-ben. Adie látta a húgát is meghalni rákban, így biztosan tudta, hogy mi vár rá. A fényképen szemeit lesütve elnéz. Az elsődleges fényforrás jobbról felfelé érkezik. Erős árnyékokat vet a profilra. A másodlagos fényforrás lentről, balról érkezik. Meglehetősen lágy. Csak a fülét és a nyakának izmait éri. Alul a jobb oldalon lévő cirkalmas aláírás Eváé.
- Erik