Izolda

Ebben a hónapban ismét együttműködünk az Europeanával, hogy megünnepeljük a fantasztikus új szecessziós évadjukat (február 21. - május 29.). Az évad a befolyásos művészeti mozgalom mélységét és sokszínűségét tárja fel, és gyönyörű szecessziós ékszereket, plakátokat és még sok mást mutat be. Élén egy új, nagyszabású kiállítás áll, amely a szecesszió történetét meséli el a kezdetektől a mesés fénykoráig, és több mint húsz múzeum ötven műalkotását mutatja be.

Ma Aubrey Beardsley (1872-1898) angol illusztrátor munkásságát tárjuk fel, aki az esztétikai mozgalom és a szecesszió korszakának fontos alakja volt.

Az Artúr király meséiben az ír királylányt, Izoldát és Trisztán lovagot szerelmi bájital köti össze, aminek végül tragikus következményei lesznek. Bár Aubrey Beardsley, Malory Le Morte d'Arthur című művét, a középkori legenda 15. században megjelent változatát illusztrálta, az itt ábrázolt Izolda valószínűleg Wagner Trisztán és Izolda című operájának librettójára utal. Beardsley nagyra becsülte Wagnert, és azt mondta, hogy "bármit megtenne és bárhová elmenne... hogy hallhassa Wagner zenéjét".

Beardsley képe azt a pillanatot örökíti meg, amikor Izolda éppen egy szerelmi bájitalt tartalmazó serlegből készül inni, bár ő méregre számít. Beardsley egy élénk bíborvörös függönyt használ, e célból Izoldát profilból elkülönítve, mint egy színpadi figurát.

Az Izoldát színes litográfiaként reprodukálták a The Studio című folyóiratban 1895-ben. A The Studio egy képző- és iparművészeti magazin volt, amely először 1893-ban jelent meg Londonban, Beardsley borítótervével. A The Studio jelentős hatást gyakorolt a szecesszió fejlődésére.

Beardsley pályafutását egész életében betegsége kísérte, és tragikusan rövidre zárta, amikor 25 éves korában tuberkulózisban meghalt. Rövid élete során Beardsley jellegzetes művészetét elismerték és nagy hatást gyakorolt korára; ez ma is így van.