Ma folytatjuk különleges hónapunkat a Genti Szépművészeti Múzeum gyűjteményével. Felismeritek a nőt ezen a festményen?
Alfred Stevens, a divatos Párizs festője, 1887 körül találkozott a színháztörténet egyik leghíresebb művésznőjével - Sarah Bernhardttal, és több portrét is készített róla. Több ilyen portrén is irodalmi vagy történelmi szereplőként jelenik meg. Itt Mária Magdolnaként látjuk, a bűnös, aki később megtért és remeteként élt. A hosszú haj, a koponya, mint a vanitas festmények fő szimbóluma és a háttérben a kietlen táj középkori ikonográfiai hagyományhoz kapcsolódik. Tipikusan a 19. századra jellemző azonban az explicit érzékiség és az a melankolikus, szinte hallucináló tekintet, mellyel Mária Magdolna a nézőre pillant, ezzel elhomályosítva karaktere vallási kontextusát. Ez a festmény Georges Petit párizsi kereskedő megrendelésére készült. Provokatív mivolta, bár teljes egészében megfelelt annak, amit Mária Magdolna képviselt, megdöbbentette a nagyközönséget, mert szívesebben látták őt bűneit megbánva ábrázolva.