Madame Moitessier

1780-ban ezen a napon született Jean-Auguste-Dominique Ingres (aki az egyik kedvenc festőm <3). Ingres, David tanítványa, hosszú és nagyon sikeres pályafutása során mestere neoklasszikus esztétikáját hirdette. Ingres a vonalak felsőbbrendűségét vallotta a színekével szemben, az antik szobrászat tanulmányozását és az élő modell utáni rajzolás értékét, azokat az elveket, melyeket a vonalak kifejező használata során tökéletesített a forma meghatározására. Ingres valóban a legjobb volt az egyik művészeti ágban—a portrékészítésben. A fotózás népszerűvé válásának idején gyakran nevezik a porté utolsó mesterének, bár utálta a portréfestést.

Madame Moitessier, egy gazdag kormánytisztviselő lánya és egy csipkekereskedő felesége, háromnegyed hosszúságban látható bíborszínű damaszt háttér előtt. Fekete bársony estélyi ruhát visel, a tetején fehér csipkepánttal, amelyet fekete csipkekendő borít. A fekete ruha és a bőre ellensúlyozza csillogó ékszereit. A felület finoman kidolgozott, az ecsetvonások szinte láthatatlanok.

Ingres leegyszerűsítette Madame Moitessier vonásait, felidézve a görög-római ideált. Frizurája és a rózsák dekoratív glóriája tovább hangsúlyozzák arcának tökeletes ovális formáját, vonásai pedig szimmetrikusak. A modell teste meglehetősen lapos, ezzel is hangsúlyozva hogy a figura-föld kapcsolata vonalak és formák játéka. Ingres, a női alak görbe vonalú lehetőségeit kihasználva Madame Moitessier-t az ideális szépség monumentális víziójává alakította.