Szarvasbogár

"Valóban igaz," írta Albrecht Dürer, "hogy a művészet mindenütt jelen van a természetben és az igazi művész az, aki ezt ki tudja hozni belőle." A Szarvasbogár egyike Dürer legnagyobb hatású és legtöbbet másolt természettudományi tanulmányainak. 1505-ben még példanélküli volt, hogy egy bogarat jelöljenek meg egy műalkotás fókuszpontjaként, ekkor Dürer legtöbb kortársa úgy gondolta, hogy a rovarok alacsonyabb rendű élőlények. Dürer érdeklődése a természet iránt azonban a reneszánsz tipikus megtestesülése. Ez a nagy gonddal és tisztelettel megjelenített bogár szinte hősisnek tűnik, ahogy kiemelkedik a lapról.

Dürer valószínűleg műteremben készítette ezt a rajzot, a természetben készült gyors vázlatok és emlékezet alapján. A befejezettsége azt mutatja, hogy önálló műalkotásnak tekintette és nem előkészítő tanulmánynak. A test színét használta a tömeg megjelenítésére, akárcsak a kemény, külső szárnyakon. Az átlátszó vízfestékek fényhatásokat képviselnek, például a test által vetett árnyékot, melyet a lábak felemelnek a talajról. Közelről nézve a lény lábai és tüskés mandibulája képzeletbeli állatokkal való rokonságára utal a pokol késő gótikus ábrázolásiról, vagy Szent Antal apát megkísértéséről.