Egy jó reggeli

James Goodwyn Clonney Egy jó reggeli című alkotása az amerikai zsánerfestészet egyik példája. Ez a festészeti stílus az 1800-as évek közepén volt népszerű, és jellemzően az amerikai köznép házi jeleneteit ábrázolja. A zsánerfestészet stílusa azért alakult ki, mert a hétköznapi emberek a korábban népszerű Hudson River School nemesi portréi vagy romantikus tájképei helyett saját magukat akarták a művészetben visszatükröződni látni. Az volt a vágy, hogy a művészet tükrözze a családi és otthoni életet.

James Goodwyn Clonney az angliai Liverpoolban született, de fiatalon Amerikába költözött. Képzőművészeti iskolába járt, és képzett miniatűr festőként alapozta meg magát. Később amerikai nőt vett feleségül, és honosított állampolgár lett. A zsáner stílusú festmények kis méretű festmények voltak, amelyeket jellemzően egy személy szalonjában vagy előszobájában akasztottak ki. Témái közé tartoztak a háztartási jelenetek, tájképek és paraszti jelenetek, néha mulatságos felhangokkal.

Az Egy jó reggeli című képen bemutatott házi jelenet egy korabeli közönséges család tipikus szobáját mutatja be; látunk egy falra szerelt puskát, amelyet valószínűleg a mellette tárolt nyúl vadászatához használtak. A falon egy kis festmény lóg, rajta valószínűleg egy szerettük, talán a családbeli apa vagy férj. Látjuk a kisfiút, aki köpcös, mosolygós arccal a magasba tartja a kanalát, és örömmel várja, hogy elfogyassza az eléje tett szirupos palacsintahalmot. A kisfiú teste és feje meglehetősen nagynak tűnik a kis termetű, törékeny anyához képest, akit a családi boldogság pillanata fogott el, miközben a fiának szolgál fel. A fiú a festmény domináns középpontjában áll, mintha a művész arra mutatna rá, hogy mennyire betölti a szobát a jelenlétével; ez egy könnyed látlelet a dédelgetett, jól táplált kisfiúról, aki egyértelműen a családi életük középpontja.

Ez a festmény bepillantást enged a 19. századi amerikai élet egy egyszerű, családi jelenetébe, de még ma is sokak számára rokonítható.

- Heidi Werber