Donatello
Van számodra egy kísérletünk. Ma és holnap két mesterművet fogunk bemutatni, amelyek nagyon különbözőek egymástől és más körülmények között készültek el. A Bode-Múzeum párba állította őket, melyet szeretnénk nektek bemutatni.
Mi határozza meg, hogy egy tárgy műtárgy vagy valami más? A kategorizálás nem csak az esztétika és az eszköz megmunkálása. Gyakran, a művészetről szóló előítéletek a tárgyak abba való belepasszolása játszanak döntő szerepet. Donatello (kb.1386–1466) puttója és Benin istennő vagy hercegnő szobra egyaránt mesterművek, azonban nagyon különböző bánásmódot kaptak.
A puttó - egy kis szárnyas figura - egyik legfontosabb kis szobra az korai olasz reneszánsznak, a művészi innováció és kísérletezés időszakának. A mű Donatello művészi alkotásának magaslatát mutatja, a technikai képesség és kreatív látásmód mögötte megkérdőjelezhetetlen. Bizonytalanul egyensúlyozva egy kagylón, a puttó egy tengely körül fordul a baloldalára, és visszahúzza a kezét, hogy üsse a hangszerét. Donatello fémbe öntötte a legmulandóbb pillanatokat. Mint bronzöntvény, a szobrocska poliltikai és kulturális erővel lett összekapcsolva.
Mint a reneszánsz művészet mesterműve, a puttó azt a büszkeséget tudhatja magának, hogy a Leonardo da Vincinek (1452–1519) tulajdonított Flora Bode mellszobor mellett helyezték el (1452–1519), valamint számos későbbi kis, független bronz szobrocska mellett a Kaiser-Friedrich-Múzeumban, melyet ma Bode-Múzeumnak hívnak, amely szerette volna átadni a kultúra érzetét, melyben ezek a művek készültek.
Holnap többet mesélünk a Benin szobrocskáról.