Caravaggio
Reméljük, hogy jót buliztatok tegnap este! Ha igen, akkor lehet, hogy kihagyjátok Caravaggio mai csodás Alvó Cupido-ját—mert valószínűleg úgy alszotok, akárcsak ő. És ez teljesen érthető :)
Az alvó Cupido témája, elszakadt íjhúr és félredobott nyilak, általában a világi örömök elhagyását jelentik. Fra Francesco dell'Antellának, Alof de Wignacourt, a Máltai Lovagok Nagymesterének firenzei titkárának rendelték meg ezt a művet, hogy emlékeztesse tisztasági fogadalmára.
A hátoldalon lévő régi feliratból tudjuk, hogy 1608-ban festették Máltán, és valóban, melegen izzó túnusai hasonlóak Caravaggio pályafutásának e szakaszának más alkotásaihoz.
Az ikonográfiai irányzatok tágabb kontextusában meg kell jegyezni, hogy a reneszánsz korban népszerű volt Ámort pufók csecsemőként, nem pedig kecses serdülőként ábrázolni, mely a Győzelmes Szerelemben is megmutatkozott, ez egy új, ellenreformációs ábrázolási preferencia tünete volt. Caravaggio azonban szokásához hűen a megfigyelés és a konstrukció hatásos saját keverékével töltötte ki az új formát—egy alvó gyermek, paralelogramma alakban.
Aludjatok jól :)