Diogenész

Jean-Léon Gérôme (1824-1904) a tizenkilencedik század kiemelkedő francia művésze volt, aki kissé rendhagyó akadémikus festészeti stílusáról ismert. Gérôme szembehelyezkedett kora impresszionizmus felé fejlődő átmenetével és igyekezett megőrizni az akadémikus festészet klasszikusan díszes hagyományát. Bár Gérôme támogatta a kialakult konvenciót, rendkívül unortodoxnak számított törekvése, hogy festményeit a történetmesélés pazar jeleneteiben dramatizálja. A Diogenész a cinikus filozófust egy olyan jelenetben ábrázolja, mely megpróbálja valóban megragadni a filozófus általános lényegét.

Diogenész az ókori Görögországban a cinikus filozófiai iskola egyik alapítója volt. Ez az irányzat a társadalmi tekintély és normák elutasítását foglalta magába. Céljuk az volt, hogy a hipnotizált közösséget felszabadítsák a javaik és szenvedélyeik rabszolgaságából, pártolták az egyszerű és erényes természetes létet. Diogenész teljes szívvel megtestesítette ezt a filozófiát személyes életében, olyan emberként volt ismert, aki nyilvánosan kérdőjelezte meg a kor számos prominens személyének tekintélyét (például félbeszakította Platón előadásait és udvariatlanul viselkedett Nagy Sándorral).

A festményen szereplő különféle témák és szimbólumok tökéletesen megragadják életét és filozófiáját. Amint itt látható, Diogenész az utcán élt (egyesek beszámolása szerint) élelmiszer tárolására használt konténerben. Ez filozófiájának példája, mely birtoklástól mentes, naturalista életre törekedett. A jelenetben szereplő kutyák a filozófus azon meggyőződésére apellálnak, hogy igyekezzünk magunkévá tenni az állat szerény megjelenését és sztoikus életszemléletét. A Diogenész által tartott lámpa az utcákon bolyongó filozófusról szóló nyilvános beszámolókból ered, amint a lámpával a görögök arcába világít egy becsületes embert keresve. Az alkotáson szereplő valamennyi téma, elem és szimbólum a filozófus holisztikus ábrázolását ragadja meg, így a szemlélő bepillantást kap a különc görög cinikus életének egy napjába.

- Alexander Smith