Kék Címer

1886-ban ezen a napon született Wassily Kandinszkij, a nem objektív művészet atyja. Ünnepeljünk!:) A mai munkát az Orosz Múzeum jóvoltából mutatjuk be.

Kandinszkij diákként érdeklődni kezdett az entográfia iránt, és megpróbálta megérteni az őslakos kúltúrájának az eredetét. 1889 nyarán történt egy esemény, amely nagy hatással volt egy joghallgató világképére. A Természettudományi, Antropológiai és Néprajzi Társaság utasítására tőbb mint egy hónapot töltött Oroszország északi részén, Vologda tartományban. A Steps c. könyv lapjain elmondta, ami megdöbbentette az északi falvakban: az őslakos ruházat sokszínűsége és fényessége. A falusi házak belseje ugyanolyan figyelem felkeltően néztek ki. Ahogy a művész később visszaemlékezett, ahogy belépett a falusi kunyhóba, mintha csak egy mesébe csöppent volna. Lélke mélyén szunnyadtak az északi benyomások, miközben az egyetemi tanulmányait folytatta.

A Moszkvai Egyetem jogi karának végzős és alumni hallgatója, 30 évesen abbahagyta a szakdolgozatát, és Münchenbe utazott, hogy művészeti oktatásban részesüljön. 

Kadinszkij arra törekedett, hogy érzelmeit képi eszközökkel, színek, vonalak és absztrakt formák segítségével fejezhesse ki. A narratíva nem érdekelte: " A szín egy a lélekre gyakorolt közvetlen gyakorolt hatás. A színek a billenytűk, a szemek a kalapácsok, a lélek pedig a zongora sok húrral. A művész a kezek, amelyek játszanak, megérintve egy kulcsot vagy egy másikat, hogy szándékosan rezgéseket keltsen a lélekben."

Az 1917-ben létrehozott Kék Címer formák, színek és képek drámáját mutatja be. Az élet örvényszerű folyása, a festői "anyag" égése itt a lelki feszültség és a komor előérzetek kifejeződése. Tragikus jegyek hallhatóak a kompozíció keretét alkotó, egymásba fonódó, rongyos fekete vonalakban. A viharo sötét háttér úgy néz ki, mint egy tengeri vihar. Erős húllámok húzzák és lőkik a roncsokat és az életformák maradványait: csónakokat, kupolákat, harangtornyokat és templomokat. Összeütközözésük es ősszpontosulásuk a kép középpontjábann a színkifejezés, mindezek a szimfonikus hangzás érzetét keltik a maguk teljességükben és erejükben.

Ui.: Itt egy kis bepillantás Kadinszkij orosz mesevilágába.