1893 áprilisában a Dél-Franciaországban elő Henri-Edmond Cross levelet kapott barátjától, a híres posztimpresszionista festőtől Paul Signac-tól: "Mivel mindketten ismerjük és szeretjük ezt a napfényes vidéket, miért nem örökítjük meg mindketten?" Signac részéről A harmónia idején című alkotás volt ez, melyet a Montreuil-i városházán akasztottak ki, Cross részéről pedig Az esti levegő.
Cross a késő délutánt választotta, mikor a hőség és a fény alábbhagy. Ez a műalkotás kifejezi ennek a napszaknak a gazdagságát: a lenyugvó nap lágy színeit, a vízszintes és függőleges vonalak harmonikus egyensúlyát, és a pózoló alakok időtlen lebegését.
A festő ugyan hű maradt a pöttyöző neoimpresszionista technikához, de ezt igazítania kellett kompozíciójának nagy méretéhez. Nagy téglalap alakú ecsetvonásokat alkalmazott, melyek mozaikhatást keltve fokozták a festmény dekorativitását. Cross a festményt a neoimpresszionisták és a Salon des Indépendants harmadik kiállításán mutatta be 1894-ben, mielőtt odaadta Signac-nak.
Viszlát holnap!
Ui. Sok híres festő élt és alkotott Dél-Franciaországban. Köztük Vincent van Gogh is, akit mind a táj, mind az emberek megihlettek a gyönyörű vidéken. Nézzétek meg van Gogh Joseph Roulin-ról készült rendkívüli portréját itt.