Mária Magdolna

Különleges hónapunkat a "Caravaggio & Bernini" című kiállítással folytatjuk, amely 2020. január 20-ig látható a bécsi Kunsthistorisches Museumban. Ez az idei év egyik igazán kihagyhatatlan eseménye! Ha pedig nem tudsz eljutni Bécsbe, olvass minket a következő három vasárnapon. :)

A 2011-es Artemisia Gentileschi Mária Magdolnát ábrázoló festményét újrafelfedezéskor 1613 és 1620 közé helyezik, a festő Firenzében töltött éveire. A festmény egy népszerű XVII. századi téma teljesen eredeti értelmezését kínálja. Ebben az időszakban Mária Magdalénát olyan nőnek tekintették, aki megbánta bűnös életét, amikor Jézus odaadó követőjévé vált, drámai módon elutasítva prostituáltként elrontott múltját és jámbor jövőt vállalva. A művészek gyakran tükrözték a megtérés témáját az arcát és a felsőtestét elborító mennyei fény áradatával. Az érzéki testtel és dús hajjal ábrázolt nő általában imára kulcsolja kezét, vagy egy szimbólumot érint, leggyakrabban egy koponyát, amely a bűn fizikai világát jelképezi, vagy egy könyvet, amely az örök élet záloga, amelyre meditációval és imával kell törekedni. Mária Magdolna arckifejezése általában bűnbánatot, áhítatot, isteni elragadtatást vagy elmélkedést sugallt.

Ami Gentileschi festményében egyedülálló, az a mély személyes elégedettséggel elárasztott hősnő megidézése, aki teljesen átadja magát Istennek és örül újonnan megtalált hitének. Bűnös múltjára utalva a ruhája lecsúszik, hogy felfedje jobb vállát és utaljon jobb mellének gyengéd duzzanatára. Ahogy a megtérés pillanata eléri, hátraveti a fejét, és olyan pózban áll, amely a szenvedéssel és a pátosszal kapcsolatos, de enyhe mosolya elég bizonyíték arra a békére, amelyet az új úton talál. Nyaka és felsőteste áradó fényben fürdik. Nem szemlél semmilyen konkrét tárgyat - sem koponyát, sem feszületet, sem szöveget. A kenőcsös üveg, hagyományos jellemzője, hiányzik. A Magdolna nem valami láthatatlan égi erőre irányítja tekintetét, hanem egy belső látomásra válaszol. Nem láthatóak könnyek, vagy az érzelmi zaklatottság jelei. Összekulcsolt kezeivel sem imát, sem földi lemondást nem fejez ki, csupán térdeit öleli át, hogy azokat örömmel a törzséhez húzza. Mária Magdolna a lelki megvilágosodás fényében fürdik - Artemisia a bűnösből szentté válás pillanatában mutatja be őt egyensúlyban. 

Utóirat: Artemisia Gentileschiről, a nemi erőszak túlélőjéről és bosszújáról itt olvashat. Girl Power!