Cím nélkül

Beksiński ezt a művet egyfajta félelem, magányosság érzésből készítette és a erős meggyőződéssel az élet semmisségéről és a halál erejéről. A festményeit lapos hozzáértéssel lehetne leírni. Az általa ábrázolt jelentek valahol a valóság határán léteznek. A művészt nem érdekelte, az ahogy a tárgyak a valóságban megjelennek, hanem átalakította őket a művészet hasznára, ami az ő véleménye szerint nem a természet viszzatükrözéséből áll, hanem látomások megjelenítésből. Beksiński úgy jeleníti meg a világot, mint ahogy álmunkban látjuk azt -az álmokban azonban ez az átváltozott világ természetesnek tűnik számunkra.

Nem teljesen jogos Beksiński stílusát szürrealizmusként jellemezni. A szabad asszociáció ugyan kapcsolódik a mozgalomhoz, azonban a művész leginkább a XIX. századi festményekhez kötődött. Neked is Monet Ruoeni katedrális szériája jut eszedbe erről a képről?

A szürrealistákkal ellentétben, Beksińskinek nem volt egy szigorú művészeti programja és nem alakította teljesen át a valóságot. A festményeinek elkészülése két részre osztható, egy "fotografikus" látomásra és utána festmény további részeinek megfestésére.

A mai mű az 1980-as évekből származik, abból az időszakból, mikor a művész számára a jelentősség nem volt olyan fontos, mint korábbi műveiben. Beksiński maga hangsúlyozta, hogy a értelmetlen rejtett jelentést keresni a látomásaiban, a nézőnek mindössze be kell fogadnia ezt a világot racionális magyarázat keresése nélkül.

- Judyta Dabrowska

A művet a sanoki Történelmi Múzeum jóvoltából mutathattuk.

u.i.: Lenyűgözött ez a festmény? Itt még többet megtudhatsz Zdzlislaw Beksiński disztópikus szürrealizmusáról.