Oskar Maria Graf portréja

Az alany szemei kiugranak a festményből. A festmény élénk színei és a vonalak szögei követik a test körvonalait. A toll, a bal váll és a háttérben lévő "vízvezeték" egyformán látszik megdőlni. Még a bal vállnál levő kis "ház" is folytatja a vonalat, így a festmény nagyon összeszedett és önálló marad.

 

Graf, a portré alanya német szocialista író volt, akinek könyveit a nácik kezdetben nem tiltották be, sőt, ajánlott olvasmányként jóváhagyták. Graf kiadta híres felhívását, a Verbrennt mich! ("Égess el!") címűt a bécsi Arbeiter-Zeitungban. Graf könyveit 1934-ben Németországban ténylegesen betiltották. A csehszlovákiai Brünnbe emigrált, és a Harmadik Birodalom visszavonta állampolgárságát. 1938-ban Graf Hollandián keresztül elhagyta Európát, magával vitte leendő második feleségét is, de első feleségét és gyermeküket Németországban hagyta. Graf később népszerűségre és csodálatra talált az amerikai tudományos körökben és Berlinben "megalkuvást nem ismerő intellektuális magatartása" és "jelentős irodalmi művei" miatt.

 

Georg Schrimpf német festő és grafikus volt. Otto Dix, George Grosz és Christian Schad mellett Schrimpfet széles körben a Neue Sachlichkeit (általában Új tárgyilagosságnak fordítják) művészeti irányzat egyik fő képviselőjeként tartják számon, amely az 1920-as években a németországi Weimarban az expresszionizmus és az absztrakció ellenmozgalmaként alakult ki. Schrimpfet a német nemzetiszocialista kormány az 1930-as években a degenerált művészet gyártójaként tartotta nyilván.

 

1927-ben Schrimpf a müncheni Meisterschule für Dekorationskunstban kezdett tanítani. A mozgalom "jobboldali" képviselőit a náci rezsim már a korai szakaszban sem ítélte el azonnal, és a rezsim 1933-as hatalomátvétele után a festészetben professzori állásokat foglalhattak el. Schrimpf munkásságát a hatóságok a német romantika elfogadható formájának tekintették.

 

Schrimpf 1933-ban lett a berlini Királyi Művészeti Iskola professzora, de 1937-ben "vörös múltja" miatt elbocsátották. Rövid ideig tagja volt a Rote Hilfe szocialista szervezetnek. Ugyanezen okból a náci rezsim ezután betiltotta műveinek nyilvános kiállítását. Schrimpf 1938. április 19-én halt meg Berlinben.

 

- Clinton Pittman

 

Ui.: Olvass még többet itt Otto Dix degenerált világáról!