Nádir sah a Pávatrónon

Az afsár Nádir sah közép-török származású kegyetlen hadúr volt, Perzsia egyik leghatalmasabb sahja. Katonai vitézségéről volt ismert, a második Sándornak nevezték. Az 1739-ben Delhi ellen indított pusztító támadása vízválasztó volt a mogul korszakban. Bár a mogul birodalom már a támadás előtt is hanyatlóban volt, Nádir sah győzelme a mogulok felett az egykor félelmetes Tamerlán és Dzsingisz kán leszármazottai bukásának kinyilvánítása volt. Nádir sah a birodalmi kincstár nagy részével tért vissza Iránba, beleértve a mogul hatalom maradandó jelképét, a Pávatrónt is. 

Nádir sah idővel zsarnokká és kegyetlenné vált. Amikor Perzsiában újabb lázadások törtek ki, kíméletlenül leverte őket. A mentális zavar jelei mutatkoztak rajta, ami megrémítette saját törzstagjait és tisztviselőit, akik úgy gondolták, hogy túl veszélyes lett ahhoz, hogy uralkodjon. 1747. június 20-án Nádir sah parancsnokai megrohamozták hálószobáját, hogy meggyilkolják. Bár álmában lepték meg, Nádir sahnak sikerült megölnie kettőt a merénylők közül, mielőtt azok sikeresen végeztek volna vele. Nádir sah halála után Perzsia az anarchia állapotába süllyedt, amelynek során a palotákat kifosztották, és a Pávatrón örökre elveszett.  

Érdekesség, hogy ez a festmény több mint egy évszázaddal Delhi kifosztása után készült, az utolsó mogul császár, II. Bahadur sah udvarában. A kép jellegzetesen mogul stílusban készült, a testek háromnegyedes nézetben, a fejük pedig teljes profilban látható. A díszes sámjána és a jelenlévő nők ruházata szintén tipikusan mogul stílusú, míg a sahot jellegzetes turbánjáról lehet felismerni. Valószínűleg arra akartak emlékeztetni, hogy bár Nádir sah 1739-ben győzedelmeskedett, a mogul birodalom több mint 100 évvel később is fennmaradt. A valóságban azonban a mogulok kincstára és befolyása soha nem heverte ki az 1739-es támadást. 

- Maya Tola

U.i.: Az ikonikus Pávatrón vagy Takht-i-taus a legnagyobb drágakő felhalmozódás volt a 17. században. Olvass többet erről a gyönyörű műtárgyról itt!