Művészi karrierjének egy pontján, 1890 körül James McNeill Whistlert elfogta a vágy, hogy a női alakot áttetsző leplekben ábrázolja. A témát az ókori görög szobrok és a japán fametszetek hagyományait szem előtt tartva építette fel, méghozzá minden egyes médiumban, amellyel dolgozott: litográfiában, olaj-, pasztell- és vízfestményként is. Whistler általában ruhában ábrázolta modelljeit, gyakran magasan szabott derékkal, keresztező mellrésszel és élénk színű fejkendővel ellátott, ókori stílusú selyemfátyol leplekben. Főképp azonban a tökéletes pózt kereste ábrázolt alakjai számára; időnként megkérte őket, hogy táncolják körbe műtermét, amíg meg nem találta az áhított testtartást.
Reméljük, Neked is táncos kedvű napod van! :)