Gustav Klimt
A tó felszíne a természetet tükrözi folyamatos megújulásban. A fák és az ég érzékeny tükörképei az enyhe szellő által megérintve elmosódnak, hogy aztán valahol máshol ismét megerősödjenek. A jobb felső sarokban a réti ösvényen látható kis fénysugár tűnik a kézzelfogható valóság egyetlen bizonyítékának. Az 1890-es évek végén Salzkammergutba és Salzburg vidékére tett utazásai jelentették a tájkép műfajának intenzív újrafelfedezésének kezdetét Klimt számára. A tavakról és mocsarakról készült korai festményei hangulatosak, amelyek merengő elmélkedésre késztetik a nézőt, hasonlóan a korabeli "fotó képekhez". Sok 19. század végi festővel ellentétben Klimt képes volt túllépni az impresszionista tájképek fölényességén. Újszerű kompozíciós elveket dolgozott ki, miközben megőrízte az impresszionista vonzerőt.
A Leopold Múzeumnak köszönhetően mutatjuk be ezt a gyönyörű, bár meglepő Klimt képet (kicsit Monet-ra hasonlít, nem?).
Ui. Itt fedezd fel Klimt tájképeinek ismeretlen világát. <3