A könyvmoly jellemző Spitzweg humoros, anekdotikus stílusára, és általában a biedermeier művészetre is. A festmény a napóleoni háborúk vége és az 1848-as forradalmak közötti időszakban Európában uralkodó magába forduló és konzervatív hangulatot képviseli, de ugyanakkor gúnyt űz ebből az attitűdből azáltal, hogy a világ dolgaival nem törődő, rozsdás öreg tudósban testesíti meg azt.
A képen egy rendetlenül öltözött idős bibliofil áll egy könyvtári létra tetején, hóna alatt és lábai között több nagy kötetet szorongatva, miközben rövidlátóan egy könyvet bámul. A látszólag fejedelmi vagy apátsági barokk környezetéről mit sem sejtve, teljesen elmerül kutatásaiban. Az intenzitás, amellyel a könyvét bámulja a poros, régi, egykor dicsőséges, freskós mennyezetű könyvtárban, a befelé fordulás és a konzervatív értékekhez való visszatérés tükre, amely a korszak Európáját jellemezte. A festmény két évvel azután készült, hogy az 1848-as forradalmak sokkot okoztak a könyvtár poros magányában megtestesülő stabil világnak. A festmény bal alsó sarkában egy régi, megfakult földgömb látható; a könyvmoly nem a külvilág, hanem a múlt ismeretei iránt érdeklődik.
Ui: Boldog könyv világnapját! : ) Ha olvasnivalót keresel, nézd meg itt válogatásunkat a legjobb könyvekből művészetkedvelőknek!