Jan van Eyck
Ez a festmény Szent Barbara történetét meséli el. Egy nemesember lánya volt, aki úgy akarta elrejteni őt a csodálóitól, hogy bezárja egy toronyba. Amikor az apja megkísérelte kiházasítani, Barbara hevesen ellenállt. Hogy megnyugtassa, apja néha-néha kiengedte a toronyból. Egyik titkos kijárásán Barbara megkeresztelkedett, mire apja roppantul feldühödött és átadta a kormányzónak, aki megkínozta. De hiába: Barbara sebei minden éjjel csodálatos módon begyógyultak. Végül Barbarát saját apja fejezte le.
A fiatal hölgyet éppen egy imakönyv lapozgatása közben mutatják. A bal kezében lévő pálmalevél a mártírságának szimbóluma., mely egyben a halál feletti győzelmét és az örök élet választását is jelképezi. A munkások mögötte keményen dolgoznak. Együtt egy gótikus templom tornyot építenek, ami a kereszténység felemelkedésével állítható párhuzamba.
A torony és a környéke nyüzsög mint egy méhkas. Feltehetőleg ez egy utalás, hogy minden hívő hozzájárulhat Isten alkotásához. Szent Barbara mai napig a kőművesek, tetőfedők, STB védőszentjeként ismert.
Az 'aláfestés' rendkívül finom kidolgozottsága egyedülálló a XV. században. Van Eyck megfestette az eget majd megállt, ezzel abbahagyva a legidősebb ismert hollandiai panelt. Mint mindig, a művész aláírta a művét: ioh[anne]es de eyck me fecit 1437. Ez vajon azt jelenti, hogy ő befejezettnek tekintette a művet?
Jan van Eyck, Rogier van der Weydennel egyetemben, flamand primitívek vezéralakja, egy csapat festő Hollandiában a XV. és korai XVI. században. Ami leginkább kiemelkedik ebből a műből, az a pontos leképezése a toronynak. Egy másik említésre méltó részlet az, ahogy Szent Barbara a földön ül. Feltehetőleg van Eyck a szerénységét akarta kihangsúlyozni.
A mai művet a Királyi Szépművészeti Múzeum (Antwerpen) jóvoltából mutatjuk.
u.i.: Nem igazán hallottál még van Eyckról? Itt van 10 dolog amit tudnod kell erről a különleges festőről!