Csizmadia céh korsója

Eme céhes fajansz a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumából származik. Ehhez hasonló korsók és tányérok követték a hagyományt, melyet a hutteriták (habánok) - anabaptisták, akik a mai Nyugat-Szlovákia falvaiban telepedtek le a 16. században - kezdtek. A habán fazekasság jellegzetességei a fehér, átlátszatlan, ólmos-ónos zománcozás; a virág-ornamentika; valamint a kék, zöld, sárga és lila színek használata. A pirosat vallási okokból mellőzték. A 18. századra a habán majolika egyre népszerűbbé vált, s a mai Szlovákia egyéb területeire is eljutott. A céhes konyhaeszközök díszítése általános szimbolizmuson alapult, a céh cégére és pecsétje szerint. A csizmadiák jelképe jellemzően egy háromlábú állványra rögzített csizma, valamint csizmadia-szerszámok.  

Az újrakeresztelők, más néven hutteriták vagy habánok, az anabaptistákhoz tartoznak, a protestantizmus Zürich-ből indult, 1525-os radikális irányzatához. Az újrakeresztelő hit egyik jellegzetessége, hogy elvetik a csecsemők és gyermekek megkeresztelését, mivel szerintük túl fiatalok ahhoz, hogy elkötelezzék magukat vallásuk iránt. Így csak felnőttek keresztelkedhetnek meg, akik képesek hinni Istenben és gyakorolni hitüket. Az újrakeresztelők radikális megközelítése a Szentírás értelmezésére is kiterjed: megtagadják a szenteket és az őskeresztény közösségek életmódjára törekszenek. Zárt közösségekben élnek (német: haushaben, innen a Haban elnevezés), egy tető alatt, helyenként hatalmas hutterita udvarokat alkotva.

A mai korsót a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának köszönhetjük. Szép hétfőt mindenkinek!

U.i. Sok különböző kultúra készített gyönyörű edényeket. Itt rendkívüli gyöngyházas műalkotásokat láthatsz, egyenesen Indiából!