Renoir 1881 nyarának egy részét Wargemont-ban, egy kis normandiai faluban töltötte patrónusa, Paul Berard vidéki házában. Az ott töltött idő alatt festett két hasonló csendéletet kontrasztos színharmóniával, amelyeken bemutatja a család barackokkal megrakott faïence jardinière-ét. Ezt a festményt Berard megvásárolta magának, a másik verzió pedig a következő évben megjelent a hetedik impresszionista kiállításon. A kiállítás bírálóit elkápráztatta ez az "igazán vonzó" csendélet "egy bizonyos őszibarackos gyümölcstálról, amelynek bársonyos kivitelezése trompe l'oeil-be hajlik [egy művészeti technika, amely realisztikus ábrázolással hozza létre azt az optikai illúziót, hogy az ábrázolt tárgyak három dimenzióban léteznek]." Valóban, mindkét csendélet ínycsiklandónak tűnik!
Ha szeretnél többet megtudni Renoir-ról és az impresszionistákról, nézd meg online tanfolyamainkat: a rövid Alapot és a hosszú MEGÁT. : )
Ui.: Az ilyen csendéletekről mindig eszembe jut valami finom uzsonna... és tea! A tea a legjobb ital egy őszi délutánon; itt megnézhetsz néhány jó kis teázós képet.